A Google keresési algoritmusában 2018. augusztusában és októberében is változtatás történt, melyek „Medic update” és „Birthday update” néven híresültek el. A változtatások nagymértékben érintették többek között az egészségügyi kulcsszavas keresések eredményeinek találati sorrendjét.  A Google Medic update frissítés óta azt tapasztaltuk, hogy a hitelesnek minősített weboldalak meghatározó hányada a látogatottság csökkenését tapasztalta, ami ellentétes a betegek érdekeivel.

Szerveződésünk, a Hiteles Egészség-Kommunikációért Egyesület (HEKE), ahogy a nevében is benne van, a hiteles egészségügyi tájékoztatás elősegítése céljából jött létre, és kötelességünknek érezzük, hogy a Google keresési algoritmus frissítése kapcsán jelezzük, hogy az egyesület tagsága – mely az online egészség-kommunikációban jártas orvosokból, gyógyszerészekből, kommunikációs-média szakemberekből áll – egyöntetűen azt tapasztalta, hogy ez a frissítés nem érte el a célját, sőt, érzésünk szerint rontott az online egészség-kommunikáció minőségén. Ennek mértékét nagyon nehéz pontosan meghatározni, de a korábban hitelesnek minősített egészségügyi oldalak látogatottságának csökkenését tapasztaljuk, és számos esetben az egészségügyi kulcsszavakra való keresés során megbízhatatlan oldalak, fórumok törtek előre a Google találati listán.

De mitől  lesz hiteles egy egészségügyi weboldal?

Az egészségügyi szakma ma már konszenzusra jutott abban, hogy a hitelesség legfőbb ismérvei a következők (1,2,3):

  • Tudjuk-e, hogy mi az a weboldal, ahol a cikket találtuk?
    Ha a weboldal kereskedelmi célú (pl. webshop), akkor kevésbé hiteles, mint egy nem kereskedelmi célú oldal.
  • Tudjuk-e, hogy ki írja azt a szöveget, amit olvasunk?
    Ha ott van, hogy ki írta a cikket, az hitelesebb, mint ahol nem ismerjük a szerzőt.
  • Tudjuk-e, hogy mi a szerző végzettsége?
    Egészségügyi kérdésben hitelesebben tud nyilatkozni egy orvos, gyógyszerész, egészségügyi szakember, mint egy nem egészségügyi végzettségű ember.
  • Tudjuk-e, hogy mikor született az írás?
    Egy friss cikk általában hitelesebb, mint egy régi.
  • Tudjuk-e, hogy honnan származik a cikkben leírt információ?
    Ha a szerző hivatkozik tudományos cikkekre, könyvekre, az hitelesebb, mint ha nincs ott az információ forrása.

A fenti hitelességi jegyek megléte egy weboldalon ugyan önmagában még nem jelent garanciát arra, hogy a betegek kizárólag megbízható egészségügyi információt olvashatnak ott, de statisztikailag megnöveli az esélyét, ezt már számos kutatás igazolta (4,5,6). Nagymértékben a fenti hitelességi jegyekre alapozva hoztuk létre 2017-ben az EgészségKommandó elnevezésű hitelesítési rendszert (7), hogy ezzel javítsuk a magyar online egészség-kommunikáció minőségét. A Google Medic update frissítés óta azt tapasztaltuk, hogy az EgészségKommandó által hitelesnek minősített weboldalak meghatározó hányada a látogatottság csökkenését tapasztalta.Ezúton szeretnénk felhívni a betegek, laikusok figyelmét, hogy minden esetben kritikával, megfontoltan kezeljék az interneten olvasható tartalmakat, és vegyék figyelembe a fentieket! Emellett szeretnénk jelezni a Google magyarországi érdekeltségének, hogy mivel a legféltettebb kincsünkről, az egészségünkről van szó, a jövőbeni változtatásokat illetően vegyék figyelembe a bevált, tradicionális, konszenzusos hitelességi indikátorokat.

Budapest, 2018.11.04.

dr. Horváth Tamás                  Matics Katalin                        dr. Meskó Bertalan
HEKE elnök               HEKE ügyvezető alelnök            HEKE elnökségi tag

https://e-kommando.hu/rolunk/
hekegyesulet@gmail.com

Hivatkozott szakirodalom:

1.    Zhang Y, Sun Y, Xie B. Quality of health information for consumers on the web: a systematic review of indicators, criteria, tools, and evaluation results. J Assoc Inf Sci Technol. 2015; 66: 2071–2084
2.    Silberg WM, Lundberg GD, Musacchio RA. Assessing, controlling, and assuring the quality of medical information on the Internet: Caveant lector et viewor – Let the reader and viewer beware. JAMA 1997; 277: 1244–1245.
3.    Boyer C, Selby M, Scherrer JR, et al. The Health On the Net Code of conduct for medical and health websites. Comput Biol Med. 1998; 28: 603–610.
4.    Zermatten A, Khazaal Y, Coquard O, et al. Quality of web-based information on depression. Depress Anxiety 2010; 27: 852–858.
5.    Nassiri M, Bruce-Brand RA, O’Neill F, et al. Perthes disease: The quality and reliability of information on the Internet. J Pediatr Orthop. 2015; 35: 530–535.
6.    Bruce-Brand RA, Baker JF, Byrne DP, et al. Assessment of the quality and content of information on anterior cruciate ligament reconstruction on the Internet. Arthroscopy 2013; 29: 1095–1100.
7.    Horváth T, Matics K, Meskó B. Rendszer az egészségügyi weboldalak hitelesítésére. Orvosi Hetilap 2018; 159:511-519.