Komoly büszkeséggel töltött el, hogy pár napja a világ egyik legnevesebb, digitális egészségüggyel foglalkozó szaklapjában, a Journal of Medical Internet Research-ben, egy most megjelent cikkben első helyen hivatkoznak egy korábbi kutatásunkra, amiben a magyar betegek egészségüggyel kapcsolatos internetezési szokásait térképeztük fel (Betegpreferenciák az egészségügyi célú internethasználatban).
Arról nem beszélve, hogy a Hiteles Egészség-Kommunikációért Egyesület és az EgészségKommandó szempontjából rendkívül fontos maga az a cikk is, amiben a mi eredményeinkre hivatkoznak (Factors Associated With Perceived Trust of False Abortion Websites: Cross-sectional Online Survey). Ugyanis azt vizsgálták, hogy mik azok a tényezők, amik miatt a felhasználók, a betegek, hajlamosak megbízni olyan weboldalakban, ahol egyébként szakmailag nem korrekt tartalommal találkoznak. Ez nagyon fontos kérdés, mert az interneten szerzett rossz információ akár ölhet is, például a COVID-19 pandémia elején Iránban több száz ember életébe került, hogy a nem megfelelő híreknek hittek, és metil-alkoholt ittak a COVID-19 fertőzés megelőzésére (Iránban hétszáznál többen haltak meg azért, mert metil-alkoholt ittak a koronavírus ellen). Mi pedig az EgészségKommandó projektben pont azzal foglalkozunk, hogy tudjunk ajánlani olyan weboldalakat, amikben meg lehet bízni, szóval nekünk nagyon fontosak az ilyen jellegű felmérések.
Ezt a most publikált kutatást közel 500 ember bevonásával végezték el, és az eredményei alapján az alábbi eszközökkel, „trükkökkel” adják el magukat a szakmailag nem megbízható, adott esetben kifejezetten fake news oldalak:
- Professzionális (szakmai) kinézet.
- Az a percepció, hogy az oldalon található szöveget hozzáértőszakemberek hozták létre.
- Vonzó és felhasználóbarát felület.
- Szakmai szervezetekre való hivatkozás.
Érdekes az interferencia az EgészségKommandó szempontrendszerével. Többek között mi is azt vizsgáljuk, hogy az adott weboldalon fel van-e tüntetve, hogy milyen célból jött létre az a honlap, felület, milyen szervezet üzemelteti, kik írják a szövegeket, illetve hivatkoznak-e szakmai szervezetek a weboldalra, vagy az azt létrehozó társaságra, cégre, szakemberre. Ezekkel az általunk is figyelt ún. hitelességi jegyek szakirodalmával Dunát lehet rekeszteni, és az ezekkel kapcsolatos kutatások azt mondják, hogy ezek megléte általában jobb szakmai minőséggel, megbízhatósággal jár együtt.
De akkor most hogyan is van ez az egész ezzel a friss kutatással?
Abban pont azt mondják, hogy a megbízhatatlan oldalak is transzparensek, és magukon viselik a tradícionális hitelességi jegyeket. Hova tegyük ezt a kérdést?
Áltranszparencia
Először is, két különböző jelenségről is van szó egyszerre. Az egyiket mondjuk hívjuk áltranszparenciának, ami általában szimpla átverési kísérlet, pénzügyi csalás. Az áltranszparens oldalakon ott van, hogy ki írta a cikket, mikor, adott esetben kutatásra is hivatkozik, csak éppen ezek közül egyik sem igaz, vagy létező. Talán mindenki találkozott azzal a jelenséggel, mikor egy jellemzően külföldi orvos, vagy még hatásosabb, ha orvosprofesszor titulussal bíró valaki, egy klinika vagy egyetem nevében valami forradalmi hírrel jön elő, ami megkérdőjelezi az orvostudomány eddigi vívmányait, és egy jóval egyszerűbb kezelési móddal áll elő. Mondjuk Professzor Hans Müller a Müncheni Egyetemről, aki feltalált egy olyan olajat, amit a fülbe csepegtetve visszaadja a nagyothallók hallását. Így sem hallókészülék, sem fülműtét nem kell, és ide kattintva rögtön meg is tudja rendelni az olajat 27 000 Ft-ért. Ilyen weboldal konkrétan van, bár a nevet kicseréltem, hogy nehezebben lehessen megtalálni :). Ugyanide tartoznak azok a „híroldalak” (szándékosan nem írok le nevet), ahol minden nap jó pár cikk jelenik meg, kifejezetten szenzációhajhász témákban. Ezek meg azért jelentetik meg a sokszor Google fordítóval lefordított, a szakmaiságot teljesen nélkülöző (ál)híreket, hogy minél többen kattintsanak az oldalra, és esetleg az ott megjelenő hirdetésekre. Tehát itt a hirdetési felület és a kattintás vezérli a dolgot.
Álszakmaiság
Ennél problémásabb az a jelenség, amit álszakmaiságnak hívhatunk. Ezek valóban létező személyek, adott esetben magyar vagy külföldi orvosok, esetleg kisebb szervezetek, akik csodálatos megvilágosodáson estek át, átlátnak a szitán, és lerántják a leplet az összeesküvésről, amiben nyakig benne van a világ összes egészségügyi dolgozója, és gyógyszercége (esetleg még a világ összes kormánya). Itt elsőre úgy tűnhet, hogy nem szimpla anyagi haszonszerzés a cél, hanem ennél magasztosabb, pedig igazából itt is minden a pénzről, a figyelemről, a reklámról szól. Érdekes módon a legtöbb ilyen összeesküvés-hívő orvosnak saját webáruháza is van saját termékekkel, vagy pedig magánrendelése, ahol szívesen fogadja a tudományos orvoslásban nem hívő, attól esetleg teljes vagy egyszerű gyógyulást nem kapó betegeket. Tipikus példa erre a járványtagadó, oltásellenes orvosok honlapjai. Ezek az oldalak is sokszor magukon hordozzák akár a hitelesség szinte összes jegyét, mégis nagyon veszélyesek, sőt. Veszélyesebbek, mint a hallást visszaadó olajról szóló oldalak.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
Ha meglepő hírt olvasunk egy honlapon, vagy az egész weboldal teljesen mást mond, mint amit eddig gondoltunk, olvastunk, hallottunk, fogadjuk kétkedve! Ha 100 orvosból 99 nagyjából ugyanazt mondja, és csak 1 mond teljesen mást, akkor elég jó eséllyel a 99-nek van igaza, nem pedig az egynek (idevágó az a vicc, hogy ha az autópályán mindenki velünk szembe jön, akkor gyanús, hogy nem mi megyünk jó irányba). Mindig több helyről tájékozódjunk, mielőtt elhiszünk valamit, pláne, mielőtt egy gyors kattintással megosztunk valamit a közösségi odalakon!
dr. Horváth Tamás
A Hiteles Egészség-Kommunikációért Egyesület elnöke, az EgészségKommandó társalapítója
Legutóbbi hozzászólások